top of page

Tájékoztató
Tűzjelzés és téves jelzés


A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben leírtak szerint, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a hívásfogadó központnak – a 112-es Egységes Nemzeti Segélyhívó számon –, a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletének vagy a tűzoltóságnak (a továbbiakban: jelzésfogadó), vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (közös önkormányzati hivatalnak).
Magyarországon a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez mindenki a híradási eszközeit köteles rendelkezésre bocsátani. A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét minden településről a jelzésfogadó részére biztosítani kell valamint a tűzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő állomást (utcai telefon) kell üzemben tartani. A tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Az automatikus tűzátjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját, a tűzátjelzéshez szükséges berendezés és átviteli út kialakításával, valamint fenntartásával kapcsolatos költségek a felügyelt létesítmény tulajdonosát terhelik.
Tűz vagy annak közvetlen veszélyét észlelve, haladéktalanul jelezni kell lehetőleg a 112 vagy a 105-es telefonszámon. Amennyiben nincs nálunk, vagy a közelben telefonkészülék kérjünk segítséget!
A tűzjelzéssel egy időben próbáljunk meg tájékozódni a tűzeset körülményeiről, mi ég mekkora területen, mit veszélyeztet, van-e életveszély vagy veszélyes anyag jelenléte.
A tűzjelzéskor a jelzést fogadó az alábbi adatokra vonatkozó kérdéseket fogja feltenni a tűzjelzőnek:
- a jelző neve,
- a jelző elérhetősége,
- visszahívható telefonszáma,
- az esemény pontos címe,
- van-e életveszély,
- van-e veszélyes anyag jelen.
Valamint a fentiekben leírt tűzzel, a tűz körülményeivel kapcsolatos információkat.
Amennyiben beépített tűzjelző rendszer van telepítve, és az a tűz észlelésének időpontjában nem ad riasztási jelzést, a legközelebbi kézi jelzésadó aktiválásával (1. kép) tűzjelzést kell indítani.  

 


 

                                                                                     1. kép Kézi jelzésadó.

 

A tűzjelzés után a helyszínen a tűz által veszélyeztetett területen figyelmeztetni kell az embereket (társasház esetén például: kaputelefon használatával) az adott helyen szokásos, oktatott és elérhető módon.
Téves tűzjelzések elkerülése lemondása
Legyenek tekintettel arra, hogy a téves tűzjelzések felesleges riasztást vonnak maguk után, továbbá tűzoltókat vonhatnak el olyan valós eseményektől, ahol gyorsan lenne szükség segítségre.
Ott, ahol valamilyen tűzérzékelő (hő, füst, láng) van (2. kép), ne végezzen olyan tevékenységet (kenyérpirítás, gőzölés, hegesztés, stb.), amelynek hatása hasonlít a tűzhöz vagy a tűz egyéb jellemzőjéhez (füst, hő).

 


                                                                                        2. kép Füstérzékelő.


Ha saját tevékenysége miatt megszólalt a tűzjelző berendezés, értesítse a tűz lemondására jogosult személyt vagy személyeket, akiknek az elérhetőségét tűzvédelmi oktatás során meg kell ismerni. Minden létesítményben, ahol van beépített tűzjelző berendezés, kell lennie a berendezés kezelésére kioktatott személyzetnek. Ők jogosultak a nem valós tűztől, vagy véletlenül benyomott kézi jelzésadótól származó, úgynevezett téves jelzések lemondására, amihez tudják, hogy kit kell hívni, és milyen kódot kell megadni ahhoz, hogy a tűzoltók ne vonuljanak a helyszínre.
Azért is fontos a téves jelzések lemondása, mert aki gondatlansága miatt automatikus téves tűzátjelzés keletkezik, az köteles az abból származó költségeket (vagyis a tűzoltók felesleges helyszínre vonulását) megtéríteni.
Ezen felül téves jelzést követően – meghatározott esetekben – a beépített tűzjelző berendezés üzemeltetőjének rendkívüli felülvizsgálatot is kell végeztetnie, amelyet a tűzvédelmi hatóság ellenőriz. Ez szintén nem tervezett költségekkel járhat, a téves jelzésre történő vonulás költségeinek megtérítésén felül.
Csak olyan tevékenységet végezzen, amivel nem okoz tüzet, vagy téves jelzést.
Mind a tüzet, mind a téves jelzést haladéktalanul jelezze.
                                                                                                                                                                                          BM OKF t
ájékoztatója

A beépített tűzjelző berendezés állandó felügyeletét ellátó személyek feladatai
(Útmutató)

A beépített tűzjelző berendezés állandó felügyeletének feltételeit és a felügyeletet ellátó személyek feladatait az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) határozza meg.
Amennyiben az állandó (24 órás) felügyeletet a létesítményen kívüli távfelügyelet biztosítja, az átjelzést a katasztrófavédelem által felügyelt helyre (TFK / PAJZS rendszer) kell továbbítani.
A létesítményen belüli állandó felügyelet akkor biztosított, ha abban a helyiségben, ahol beépített tűzjelző berendezés központját elhelyezték 24 órában tartózkodik olyan személy, akit a berendezés kezelésére a berendezés telepítője, karbantartója kioktatott. Egy személynek folyamatosan a jelzéseket megjelenítő eszköz helyiségében kell tartózkodnia.
A kioktatott kezelő személyzet nevét és feladatait az üzemeltetési naplónak tartalmaznia kell, azt új kezelő belépésekor, oktatását követően frissíteni kell. A személyzet egyik fő feladata, hogy naponta ellenőrizze a tűzjelző berendezés üzemkész állapotát. Amennyiben hibajelzést tapasztal, azt haladéktalanul jegyezze fel az üzemeltetési naplóba, majd a derítse fel a hiba okát, értesítse az üzemeltetőt és a karbantartásért felelős személyt.
Tűzjelzés esetén
A tűzjelző berendezés hangjelzőjének megszólalásával megkezdődik az épület kiürítése, és ha van átjelzés a katasztrófavédelem által felügyelt helyre, akkor a tűzjelzés továbbítása megtörténik a felügyeleti helyre is. A katasztrófavédelem műveletirányítói intézkednek a jelzés szerint szükséges erők és eszközök riasztására.
A kezelő személyzetnek haladéktalanul fel kell deríteni a jelzés forrását, meggyőződni arról, hogy valós tűzeset történt, vagy a jelzés téves.
Valós jelzés esetén
Hívja a 112-es telefonszámot, és a beépített tűzjelző berendezés jelzése mellett szóban is erősítse meg a valós tűzesetet!
Segítse az épület kiürítését és a tűzoltói beavatkozást.
Téves jelzés esetén
Abban az esetben, ha a kezelő tudja, hogy nincs tűz, emberi élet és anyagi javak nincsenek veszélyben, a tűzjelző központon a jelzést nyugtáznia kell és vissza kell állítania azt készenléti (nyugalmi) állapotba, illetve a jelzést haladéktalanul le kell mondania a tűzjelző berendezés karbantartója, a távfelügyeleti szolgáltató, vagy a katasztrófavédelem által megadott telefonszámon. Ennek érdekében a kezelőnek tudnia kell:
1. hogy a rendszer továbbítja-e a tűzjelzést a katasztrófavédelem által felügyelt helyre,
2. a jelzés lemondására rendszeresített telefonszámot, és
3. az azonosításhoz szükséges „lemondó kódot”.
Figyelem! A „lemondó kód” hiányában az automatikus tűzjelzés lemondását a diszpécserszolgálat, illetve a katasztrófavédelem műveletirányítási ügyelete nem fogadhatja el, a tűzoltó egységek a vonulást haladéktalanul megkezdik.
A hangjelzést némítani, vagy a jelzést lemondani, csak akkor lehet, ha meggyőződtek arról, hogy a rendszer valótlan jelzést adott.
Téves riasztás esetén a tűzoltóság vonulási költéségét az üzemeltető köteles megtéríteni, melynek összegét a vonulást végrehajtó katasztrófavédelmi igazgatóság állapítja meg.
Téves jelzések elkerülése
A téves jelzések elkerülése érdekében az épület OTSZ-ben előírt használati szabályokat be kell tartani, valamint el kell kerülni az olyan tevékenységeket, amelyek tűzjellemzőre hasonlító körülményeket produkálnak.
Téves jelzések leggyakoribb kiváltó okai között vannak olyanok, amelyek tudatos odafigyeléssel elkerülhetőek, például:
- sütés, főzésből származó gőz, füst,
- dohányfüst,
- kézi jelzésadó leverése, benyomása (targoncával, rakodás, vagy takarítás közben),
- porral, hőhatással járó karbantartási munkálatok,
- tűzjelző rendszer karbantartása.
Figyelem! A rendszer karbantartási munkálatai, vagy porral, füsttel járó épület karbantartási munkálatok idejére az OTSZ-ben előírtak szerint és az előírt biztonsági intézkedések betartása mellett a rendszer vagy egyes részeinek működése felfüggeszthető, korlátozható.
Hivatkozott jogszabályi előírások
OTSZ
202. § (2) Az üzemeltető a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyeletét folyamatosan biztosítja
a) kioktatott személyzet jelenlétével abban a helyiségben, ahol a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseit megjelenítő készüléket elhelyezték,
(3) A berendezés felügyeletét folyamatosan, egy időben ellátó személyek száma legalább két fő abban az esetben, ha a jelzéseket megjelenítő eszköz felügyeletén túl más, a helyiség esetleges elhagyását igénylő feladatuk is van. A két személy közül egynek folyamatosan a jelzéseket megjelenítő eszköz helyiségében kell tartózkodnia.
(5) A berendezés - közte a tűz- és hibaátjelző - tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen.
(8) A téves riasztások elkerülése érdekében az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott érzékelő, zóna, vagy zónák kiiktatása akkor lehetséges, ha
a) a kiiktatott érzékelő, zóna csak a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő automatikus érzékelők működését korlátozza,
b) a kiiktatott érzékelő, zóna a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem korlátozza,
c) a berendezés műszaki kialakítását ismerő szakemberrel a zónakiiktatás körülményei egyeztetve vannak olyan módon, hogy az a létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, kötelezettségeket nem sérti és
d) az érzékelő, zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményei, annak felelősségi köre, az ellensúlyozó intézkedések a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítve vannak.
203. § (1) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központot állandóan üzemkész állapotban kell tartani, kezelését felkészített személyzettel kell biztosítani.
253. § (2) A beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti.
254. § (1) A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról naplót kell vezetni, mely tartalmazza
a) a berendezés főbb adatait,
b) a kezelők nevét,
c) az üzemeltetői ellenőrzések időpontját és megállapításait,
d) azt, hogy a karbantartás milyen specifikáció alapján történt,
e) az észlelt és kijavított hibákat,
f) a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésbe lépését és okát, valamint a meghibásodás időpontját (óra, perc),
g) a ki- és bekapcsolás időpontjait (nap, óra, perc) és
h) az ellenőrzést, karbantartást végző szervezet, személy nevét, aláírását, elérhetőségét.
(2) A naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni.
(3) A napló vezetését csak a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik.
(4) A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni.
255. § (1) Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egység) felügyeletével és kezelésével megbízott személy vagy szolgáltató a berendezés működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi,

                                                                                                                                                                                          BM OKF tájékoztatója

kézi_jelzésadó
füstérzékelő
bottom of page