Tűzoltó készülékek karbantartási ciklusai az OTSZ szerint: alap-, közép- és teljes körű karbantartás a gyakorlatban

A tűzoltó készülékek időszakos karbantartása nem szakmai ajánlás, hanem jogszabályi kötelezettség, amelynek kereteit az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ), a karbantartói tevékenység feltételeit pedig az 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet határozza meg. Ebben a cikkben áttekintjük a hatályos ciklusidőket, azok számítási módját, az élettartamra vonatkozó korlátokat és a dokumentálás követelményeit.

Ki végezheti a karbantartást?

Az OTSZ szerint tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet, vagy ilyen szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti. A karbantartást végző személynek érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. Az elvégzett karbantartást a karbantartást igazoló címke és a hologramos OKF azonosító jel felragasztása igazolja. Utóbbi kizárólag a címkével együtt és csak egyszer használható fel.

Emellett a készenlétben tartó (üzemeltető) saját hatáskörben, legalább negyedévente köteles ellenőrizni a készülékek állapotát:

• a készenléti helyet

• a hozzáférhetőséget

• a plomba és a címkék sértetlenségét

• valamint – ha van akkor - a manométer által mutatott nyomásértéket.

A meghatározott időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. (OTSZ 264. § (4))

Tűzoltó készülék karbantartási fokozatok és ciklusidők

A jogszabály három karbantartási fokozatot különböztet meg.

• Az évenkénti alapkarbantartás a készenléti helyen is elvégezhető feladat.

• A készülék 5. és 15. évében esedékes középkarbantartás során a készüléket megbontják, az oltóanyagot a gyártó útmutatása szerint megvizsgálják.

• A teljes körű karbantartás a tűzoltó készülék 10. évében magában foglalja az előző fokozatok műveleteit, kiegészülve a tartály és a nyomás alatt levő alkatrészek nyomáspróbájával. (A CO2-vel oltó tűzoltó készülékek esetében - eltérő szabályozás hiánya esetén - nincs középkarbantartás)
  

A közép- és teljes körű karbantartás karbantartó műhelyben történik.

Az OTSZ 18. mellékletében meghatározott ciklusidők tűrési ideje a következők:

A kötelező karbantartási ciklusok tűrési ideje alapkarbantartásnál 1 hónap, közép- és teljes körű karbantartásnál 2 hónap.

A ciklusidők számítása

Az OTSZ 2020. január 22-től hatályos módosítása óta a ciklusidők számítása az első alap-, közép- és teljes körű karbantartás esetében a gyártási időponttól, a további karbantartások esetében a legutolsó karbantartástól történik. Ha a készüléken gyártási időpontként csak az év szerepel, az adott év január 31-e a számítás alapja; ha az év és a negyedév van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja; ha az év és a hónap, akkor az adott hónap utolsó napja.

Élettartam-korlátok

A szén-dioxiddal oltó készülék és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészeik élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. A 25 kg és annál nagyobb töltettömegű készülék a gyártást követő 20 év után kizárólag a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben szereplő szakértő szakvéleménye birtokában tartható készenlétben, az élettartam a 20. évtől kétszer öt évvel hosszabbítható.

A karbantartásra való átvételnek kizáró okai is vannak: nem vehető át karbnatartásra a készülék,

• ha a gyártó által előírt alkatrész, oltóanyag vagy technológiai utasítás nem áll rendelkezésre,

• ha a készüléket a forgalomból kivonták vagy szabálytalanul hozták forgalomba,

• ha újra nem tölthető,

• ha a gyártója vagy gyártási időpontja nem állapítható meg,

• vagy ha elérte az előírt élettartamot.

Ilyen esetben a karbantartó a készüléket SELEJT felirattal látja el, és erről írásban tájékoztatja a készenlétben tartót.

Dokumentálás: a tűzvédelmi üzemeltetési napló

A készenlétben tartó a tűzoltó készülékekről, a saját ellenőrzéseiről és a karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet. A vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) szerint a naplónak tartalmaznia kell többek között a létesítmény nevét és címét, a karbantartó szervezet és a jogosult személy adatait, a szakvizsga-bizonyítvány számát és érvényességét, a készülék típusjelét, a készülék egyértelmű azonosítását a készenléti hely és a gyártási szám vagy tételszám megadásával, valamint a karbantartás fokozatát és dátumát.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Egy átlagos telephelyen többféle típusú és életkorú készülék van készenlétben, amelyeknél az alap-, közép- és teljes körű karbantartások esedékessége eltérő időpontokra esik. A határidők pontos követése, a megfelelő fokozat elvégeztetése és a napló naprakész vezetése együtt garantálja, hogy a készülékek működőképesek maradjanak, és a hatósági ellenőrzés se találjon hiányosságot.

A TÜK Partner Kft. hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezetként több mint 30 éve végez tűzoltó készülék karbantartást minden fokozaton, országos kiszállással. Karbantartási szerződéseink keretében a ciklusidők nyilvántartását és a dokumentálást is átvállaljuk. Kérjen ajánlatot elérhetőségeinken!

Kérjen ajánlatot: https://www.tukpartner.com